INTERJ� TASAKI MESTERREL

Leo Lipinski: Mikor sz�letett?

Tasaki sensei: 1933 janu�r 20-�n, Tokyoban. 1951. augusztus 15-�n kezdtem a Goju-ryu karate edz�seket, jelenleg a GOJU KAI helyettes f�igazgat�ja vagyok �s a JKF hivatalos nemzeti instruktora.

Leo Lipinski: Milyen v�laszt�sra lett volna m�dja, mikor az edz�seket elkezdte?

Tasaki sensei: boksz, �s a karate m�s form�i, azonban az iskol�k nem voltak szigor�an megszervezve kiemelked� nevek k�r�.

Leo Lipinski: Mi�rt a karat�t v�lasztotta?

Tasaki sensei: Sok volt az idegen akkoriban Tokyoban. Az �nv�delem, �s a hat�sos harc kedv��rt – gyakori volt az utcai vereked�s, �s nem akartam alulmaradni.

Leo Lipinski: Melyik iskol�val kezdte, �s mi�rt?

Tasaki sensei: YAMAGUCHI SENSEI volt a tan�rom, �s � volt m�ig az egyetlen tan�rom. YAMAGUCHI elismert engem a kev�s megmaradt tan�tv�nyai egyik�nek. Egy�bk�nt v�letlen�l v�lasztottam ezt a st�lust. Kor�bban a GOJU KAI Asakus�ban volt, ugyanis ott �lt YAMAGUCHI. Csak 7-8 tan�tv�nya volt �s YAMAGUCHI szem�lyesen tan�tott. Eml�kszem NAKANASHI senseire, aki r�gt�n YAMAGUCHI sensei ut�n k�vetkezett , nem tudom, � hol van most. MIYAMA MOTOMASA, ONISHO KENICHIRO k�t m�sik szenior tan�tv�ny volt.

Leo Lipinski: Milyen volt az edz�s akkoriban?

Tasaki sensei: Ha a mostanihoz hasonl�tjuk, akkor a mostani egy mennyorsz�g a r�gi pokolhoz k�pest. A mostani edz�sek jobban �p�tenek a tud�sra. Akkoriban az els� 9-10 h�nap alapoz�ssal, �s az er�nl�t intenz�v �p�t�s�vel ment el, hogy majd tudjuk haszn�lni a technik�kat. Az els� 9 h�napban egyetlen karate technika sem ker�lt el�.

Leo Lipinski: Milyen volt ez az alapoz� edz�s?

Tasaki sensei: ugr�sok, fel�l�sek a t�r�k�pess�g hat�r�ig. Sokan kiestek. Nem adott �r�m�t, �s csak kevesen folytatt�k. Nagyon kevesen edzenek mostan�ban �gy.

Leo Lipinski: Milyen kiemelked� dologra eml�kszik?

Tasaki sensei: YAMAGUCHI sensei mindent egy�tt csin�lt a tan�tv�nyaival. Ha �n most ezt csin�ln�m, nem lenn�nek tan�tv�nyaim. Megtanultam, hogyan kell l�legezni, az alapvet� karate technik�kat. Ez az oka, hogy m�g az �n koromban is t�bb mint egyenl� tudok lenni a fiatalabb instruktorokkal.

Leo Lipinski: �n nyerte meg az els� GOJU KAI versenyt. Mi a v�lem�nye az akkori �s mai versenyekr�l? Mit gondol a v�ltoz�sokr�l?

Tasaki sensei: 1964-ben megnyertem a d�nt�t Tokyoban, Tokyot k�pviselve. A m�sodik verseny Wakayam�ban volt. Ott m�sodik lettem, a 3 �vvel fiatalabb wakayamai HIRANO nyert. A m�sodik verseny �v�ben l�trej�tt Sz�vets�g, �s k�r�s�re nem volt verseny eg�szen 13 �vvel ezel�ttig. A kumit�ben akkoriban nem volt pontrendszer, a DOJO KUMITE ment, �s az �sszes, ma m�r tiltott technik�k megengedettnek sz�m�tottak. A Sz�vets�g 1965-ben j�tt l�tre �s a DOJO KUMITE hely�be a pont kumite ker�lt a versenyeken. A GOJU KAI, WADO RYU, SHITO-RYU, SHOTOKAN hozta l�tre a Sz�vets�get. �n a pontrendszern�l jobban a DOJO KUMIT�T szerettem tan�tani. Azt tan�tottam, amit tanultam. Am�g csak k�pes csin�lni az ember a GOJU-RYU DOJO KUMIT�T, addig a t�bbit lehet hozz� igaz�tani. Ha a GOJU-RYU DOJO KUMIT�ben edzett valaki, akkor id�s kor�ra is tudja folytatni. A pontra men� k�zdelemn�l eg�szen m�s a helyzet: ha vesz�t az ember a gyorsas�g�b�l, oda az eg�sz. A GOJU-RYU DOJO KUMITE alkalmaz�sa olyan el�nyt ad, amely nem f�gg att�l, hogy mennyi id�s az ember. A karat�ban, ha h�tra l�p az ember, mindent elvesz�tett (!!!). Oldalra kil�pni, az rendben van. A fiatalok gyorsak, az id�sebbek lassabbak. Ez�rt el�re, bele kell l�pni, amikor fogadja az ember a t�mad�st. Ha csak a modern edz�sform�t m�veli valaki, 30 �v felett m�r korl�tokba �tk�zik.

Leo Lipinski: Hogy l�tja, mi a karate helye a modern vil�gban?

Tasaki sensei: Els� sorban a szellemi, lelki er� a l�nyeg. Ez jelent igazi �rt�ket ma, e n�lk�l a mai kicsinyes dolgok �s �tk�z� �rt�kek vil�g�ban nagyon neh�z t�l�lni. Ehhez ad kitart�st, hogy el tudjunk �rni egy kit�z�tt c�lt.

Leo Lipinski: Mi�ta elkezdte a karat�t, kellett-e m�r megv�denie mag�t?

Tasaki sensei: Sz�mtalan esetben. Ezekre 30-40 �ves korom k�r�l ker�lt sor. Mostan�ban az emberek t�vol tartj�k magukat t�lem. Tal�n �szt�n�sen �rzik, hogy �gy kell tenni�k.

Leo Lipinski: Kik voltak a legnagyobb riv�lisai a kumit�ban?

Tasaki sensei: Legink�bb a felettem �ll� szeniorok k�z�l ker�ltek ki, a szellemi �s lelki nyom�s miatt, amit magukb�l �rasztottak. K�l�n�sen MAYAMA sensei. Ezt val�sz�n�leg a sempai st�tuszuk ir�nt �rzett tisztelet v�ltotta ki. A korombeliek, �s a n�lam fiatalabbak k�z�tt nem tal�ltam riv�lisra. Akkor m�r ink�bb Mr. NISHI �s Mr. KISHI Wakayam�b�l. Nagy h�r�k volt, de az els� versenyeken nem vettek r�szt. �gy sosem der�lt ki, hogy ki gy�z�tt volna. Mindketten m�g mindig edzenek a dojoikban, �k sem riv�lisok m�r, hiszen 20 �vvel ezel�tt akartam �ket fel�lm�lni.

Leo Lipinski: Melyek a kedvenc technik�i?

Tasaki sensei: r�g�s, haito �s ura uchi

Leo Lipinski: Mit tart fontosnak, mikor tan�t?

Tasaki sensei: A ragaszkod�st, szeretetet a tan�tv�nyaimhoz. Megjegyzem a k�l�nbs�geiket �s megpr�b�lom kital�lni, melyiknek mi a legjobb, �s megpr�b�lom tiszteletben tartani az egy�nis�g�t. Fontosnak tartom a j� alapoz�st, az alapvet� er�nl�t fel�p�t�s�t.

Leo Lipinski: Minden nemzed�knek megvan a nagy karat�k�ja. Tasaki sensei gener�ci�j�ban � maga �s YAMAMOTO. El�tte �s ut�na kik voltak azok?

Tasaki sensei: Ishihara Chiba, az els� tan�tv�nyom k�l�n�sen er�s volt. Shugi Sugimoto a m�sik, Takahashi egy harmadik. �s voltak m�g 5-6-an, akik ma m�r nem edzenek.

Leo Lipinski: Mit jelent az „oss”?

Tasaki sensei: Fontos jap�n �rt�ket jel�l. OSS annyi, mint kitartani �s elnyomni saj�t magad. Komolytalanul nem szabad haszn�lni. (Az Oshi Shinobu r�vid�t�se)

Leo Lipinski: �sszehasonl�tva a GOJU KAIt a trad�cion�lis GOJU-RYUval, elmondan� mi a k�l�nbs�g?

Tasaki sensei: Alapvet�en nagyon kev�s. Ha van k�l�nbs�g, akkor az egyes tan�tv�nyok �s tan�rok elt�r� man�rjai, amit a tan�raikt�l eltanultak. Sz�ks�gtelen felsz�ni k�l�nbs�gek. A r�gi id�kben Okinaw�n nem volt kumite, a kumite Jap�nban fejl�d�tt ki. Csak nem r�g�ta indult be a kumite Okinaw�n, most m�r verseny-kumit�t csin�lnak. A GOJU-RYU DOJO KUMIT�nek nagy a h�rneve a hat�kony volta miatt, �s k�l�n�sen nagy volt a r�gi iskola idej�ben. Ezt minden instruktor fejlesztette, hozz�j�rult �s �rizte. Az ebben meg�rz�tt k�zponti gondolat egykor minden st�lusban k�zponti gondolatnak sz�m�tott. MIYAGI senseit�l eredeztetve van a GOJU-RYU DOJO KUMITE nagyon k�zel �ll a kat�k v�grehajt�s�hoz. A technik�knak a kumit�ban is alkalmazhat�knak kell lenni�k. Eml�kezn�nk kell a k�l�nbs�gre, ami a kata puszta form�ja �s a kumite, k�zdelem sor�n t�rt�n� t�nyleges alkalmaz�sa k�z�tt rejlik.

Leo Lipinski: Milyen a szervezeti h�tt�r?

Tasaki sensei: A GOJU KAI 1965-ben alakult �s m�g ugyanabban az �vben csatlakozott a FAJKOhoz (a k�s�bbi JKF-hez). Ezt eredetileg YAMAGUCHI sensei hozta l�tre, majd az �vek m�lt�n YAMAGUCHI kil�pett �s a GOJU KAI RENMEI GOJU KAI-k�nt m�k�d�tt tov�bb. UJITA volt az eln�k. A JKF GOJU KAI k�pviseli a hivatalos GOJU-RYUt Jap�nban �s Okinaw�n.

Leo Lipinski: Milyen k�l�nleges esem�nyekre eml�kszik?

Tasaki sensei: Az asakusai dojoban t�rt�nt, a h�bor�t k�vet� er�szakkal teli �vekben. Amikor a tan�tv�ny fekete �v�rt vizsg�zott, ki kellett mennie az utc�ra, meghajolnia az els� szembej�v� el�tt, �s megverekednie vele, am�g �ssze nem esett. Visszal�pni nem lehetett. Persze ez ma m�r nem j�rja.

Leo Lipinski: Milyen kapcsolat �ll fenn �n �s Gogen YAMAGUCHI k�s�bbi szervezete k�z�tt?

Tasaki sensei: Semmilyen. Mint eml�tettem, Gogen sensei volt mindig az egyetlen tan�r sz�momra. Fi�nak, Goshinak sempai-a voltam. M�g mindig bar�ti kapcsolatban �llunk, azonban szervezeteink k�l�n�ll�ak.

Az interj� ford�t�s�t Penderik Zsolt sensei bocs�totta rendelkez�s�nkre 2006-ban.