Ez igen nagy k�rd�s? M�gis �gy hiszem, viszonylag k�nny� r� v�laszolni. Gyermekeket hoznak a sz�leik edz�sre, j�r�szt mert f�ltik �ket, hogy atrocit�s �ri �ket a suliban, az utc�n, vagy hogy fegyelmet tanuljanak. Na ezt l�tj�k k�v�lr�l. M�g a nagyobb gyerekek is hasonl�k�rt j�nnek be az ajt�n. Meg akarnak tanulni verekedni, vagy m�r b�ntott�k �ket, �s ezen szeretn�nek t�l jutni. Esetleg a megszerezhet� �rmek vonzz�k �ket. Ez is benne van egy karate sportegyes�let lehet�s�geinek, de senki sem az�rt j�n, hogy a mozg�skult�r�t, szellemis�g�t megismerje, gyakorolja. Sokan nem is tudj�k, mit v�llalnak, s sokan, mikor r�j�nnek, elhagyj�k a dojot. �k csak meg szerettek volna er�s�dni, �s megtanulni verekedni. Mikor r�j�nnek, hogy egy dojoban a test er�s�t�s�n k�v�l m�s is van, csal�dottan otthagyj�k. Persze van ellenp�lda. Van, aki kellemesen csal�dik, �s azt mondja, hogy na valami ilyesmire v�gyott, de � maga sem tudta azt akkor.

Egy�rtelm�, hogy gyerekeknek lassan adagoljuk a budot, �s megpr�b�ljuk megadni a versenyz�ssel j�r� tapasztalatokat, de ezt is csak az arra alkalmasnak. Akinek szem�lyis�ge alkalmatlan a versenyz�sre, azt nem k�nyszer�tj�k egy �jabb kudarc fel�, vagy egy rossz �lm�ny fel�. Annak sz�p lassan adagoljuk a harcm�v�szetet. A versenysport fiatal, kih�v�sokra �hes sportol�knak val�, akik alkalmasak a versenyz�sre.

A harcm�v�szetet viszont b�rki gyakorolhatja, hiszen annak nincs soha v�ge. Nincs gy�ztes hirdetve, nincsenek arany�rmek. J� esetben a sensei azt mondja, „j�”. Rossz esetben pedig azt „ ez nem j�, nem �rted” �s szakadatlan k�zdelem folyik, hogy v�gre meg�rts�nk egy technik�t, annak alkalmaz�s�t. �s mit�l harcm�v�szet ez, �s nem sport? Att�l, hogy �nmagunk�rt csin�ljuk, �s nem a gy�zelem�rt. Az�rt csin�ljuk, �s gyakorlunk, mert jobban szeretn�nk csin�lni, t�k�letesebben. H�ny fest� festette meg ugyanazon t�m�t, csak mert jobban szerette volna �br�zolni, m�shonnan megvizsg�lni, stb? A harcm�v�szetekkel sincs ez m�sk�pp, szebben, pontosabban, jobban szeretn�nk egy –egy kat�t elj�rni, mag�t a k�zdelmet szebb� tenni. Egy k�v�l�ll� nem �rti, mit sz�sz�l�nk annyit pl. egy gyaku tsukin. Sz�m�ra csak az a fontos, hogy hat�kony-e. Term�szetesen ez nagyon fontos, hiszen a karate kialakul�sakor az volt a l�tk�rd�s nem egyszer, hogy t�l�lj�k-e a t�mad�st. Napjainkban nem az �let kiolt�s�ra t�reksz�nk, a mozdulatok t�k�letes�t�s�n kereszt�l �nmagunk megismer�se a c�l, a val�s�g meg�rt�se a karate �ltal. Eredeti tan�t�sban az �ll, hogy a test �s a l�lek elv�laszthatatlan. Ki is k�telkedik ebben? Akinek a lelk�t m�g nem �rintette a hal�l, a csal�d�s, a b�nat, a szeretet, a gy�ng�ds�g, a vid�ms�g, stb. Sz�m�ra biztosan nem tudunk adni semmit, r�vid id�n bel�l elhagyja azt a dojot, ahol a hagyom�nyokat tisztelik, �s bel�p egy olyan helyre ahol a tisztelet kev�sb� fontos, vagy m�s szerepe van. Att�l m�g lehet kit�n� sportol� valaki, hogy nem �rti a budot, a keleti filoz�fi�t, de ez azt is jelenti, hogy semmi keresnival�ja nincs egy dojoban.

V�lem�nyem szerint a harcm�v�szet sokkal t�bb, mint sport. A sportban mindig �rmeket osztanak, els� helyezettet hirdetnek, �s a c�l mindig valaki m�s legy�z�se. Egy dojoban soha nem ezt tan�tj�k. Persze a fiataloknak ott van a sportkarate, �s azt eg�sz sok�ig csin�lhatj�k is, �s ez �gy helyes, de ha nagyobb lesz, �s �rtelme megny�lik, megtan�thatjuk sz�p lassan a harcm�v�szet igazi arc�t. Erre minden tan�t�nak t�rekednie kell. Aki ezt nem k�ri, itt is ki tud „�regedni”, ha a budo nem �rdekli, de ha meg�rintette a szellemis�ge, maradni fog, �s elkezdi az igazi karat�t gyakorolni.

2009.06. h� 

Bruszt M�ria