GIRI

Egy �reg mester gondolatai a jap�n k�zdomuv�szetrol, �s r�lunk, fiatalokr�l.

A Jap�n k�zdomuv�szetekben egy �n. Giri fogalom l�tezik, amely lojalit�st, odaad�st tartalmaz. Ez a gondolat messzemenoen egyet�rt�sre �s meg�rt�sre tal�lt Jap�nban, nem�gy mint m�s orsz�gokban (n�pekn�l) , p�ld�ul Magyarorsz�gon. Okinaw�n, a Karate-do sz�let�se hely�n , a Dojo �ltal�ban a Sensei h�z�ban van, mert a szigeten igencsak kev�s edzoterem volt. Sz�val az edz�sek t�bbs�ge a h�zban vagy az udvaron volt megtartva. A gyakorl�k csoportja igen kicsi volt, �s ok is csak a Sensei �ltal kiv�lasztott emberekbol toborz�dtak. A Sensei-nek az volt a c�lja, hogy minim�lisan egy, de ha lehet t�bb olyan tan�tv�nyt neveljen, akik majd tov�bb viszik az o tan�t�s�t, ez�rt a Sensei, aki eg�sz �let�t a karate t�k�letes�t�s�nek szentelte, kiv�laszt egy vagy t�bb olyan tan�tv�nyt, akinek (akiknek) majd az o karate tud�s�t �tadja. A tan�tv�ny viszonz�sul a mester�vel marad, megadja a tiszteletet neki, loj�lis vele, �s igyekszik t�mogatni ot, �s valamit vissza is adni az iskol�nak. Ez egy k�toldal� kapcsolat, amelyben a tan�r megmutatott a tan�tv�ny�nak mindent, amit o tudott. Viszonz�sul a tan�tv�ny seg�t a mester�nek mindaddig, am�g o nem veszi �t az iskol�j�t. Ez az az �t, amelyen a Karate-do haladni akar, ez egy apa �s fia, vagy apa �s l�nya kapcsolat. Az apa neveli a gyerekeit a Karate-do-ban, �s ha be�rnek, akkor vagy az ap�val maradnak, vagy ha el is mennek, mindig elismerik az apjukat, nem felejtik el, hogy honnan indultak, s ahogy lehetos�g�k van r�, vissza-visszat�rnek hozz�. Magyarorsz�gon �s m�s eur�pai orsz�gokban is sok ember a Karate tan�t�s�t bev�s�rl�snak tekinti. V�lasztanak valami �rut, a pulthoz mennek �s fizetnek �rte: van 5 forintom, adj�l �rte karat�t. Ezek az emberek nem �rtik meg, hogy b�rmelyik karate st�lust elsaj�t�tani egy �letre sz�l� munka. K�rdezzenek csak meg olyan mestereket, mint Yamaguchi, Kanazava, Suzuki, stb., ezek a nagymesterek az eg�sz �let�ket a karate tanul�s�nak �s tan�t�s�nak szentelt�k. Ez vezet azt�n k�sobb konfliktusokhoz a Karate-sport �s a Karate-do muv�szet k�z�tt. �n a Kokusai Karate-do Sihankai alap�t�ja vagyok. Ez olyan Karate szervezetek nemzetk�zi t�m�r�l�se, amelyek azt a c�lt tuzt�k ki maguk el�, hogy megtarts�k a hagyom�nyos Karate-do �rt�keit �s hagyom�nyait. Minden alap�t� tag minimum 5 danos, �s mindannyian legal�bb 20 �ve tanulm�nyozz�k a karat�t �s a lojalit�st. Loj�lisak maradtak a foinstruktorukhoz. A sportkarate gyozelemre motiv�lja az embert, m�sok legyoz�se kumit�ban vagy kat�ban. A Karate-do azt tan�tja, hogy az ellenf�l te magad vagy, �s mindig azzal kell foglalkoznod, hogy saj�t magadat tedd jobb�, �s nem minden�ron a m�s k�r�ra. A sportkarat�ban a gyozelem a l�nyeg, �s ez�rt nem musz�j, hogy loj�lis maradj a mesterhez. Elmehetsz- s ha akarod- el is cser�lheted az egyik st�lust a m�sik�rt. Ha ebben a pillanatban nem gyoz�l a Sensei A-n�l, elmehetsz a Sensei B-hez. Tal�n o seg�t neked nyerni. A versenyeken �szrevettem, hogy nemcsak a mestereket v�ltogatj�k a tan�tv�nyok, hanem a st�lusokat is. P�ld�ul �prilisban a versenyeken X st�lus alatt versenyeznek, j�niusban Y st�lus alatt, osszel pedig m�r a Z st�lus matric�i vir�tanak a Giken. Sz�val ezek a tan�tv�nyok lehetnek mindenben j�k, de mesterek semmiben. Semmi rossz nincs abban, ha m�s sziszt�m�kb�l, avagy st�lusokb�l tanulunk. Mindig is loj�lis voltam a Goju-kai-hoz �s Gogen Yamaguchi-hoz ( 44 �ven kereszt�l ) , de tanultam m�s st�lus� karat�kat is, �s ha valamilyen m�s st�lus� karate kumite technik�i megtetszettek, be�p�tettem az edz�sembe, de soha nem v�ltottam st�lust. A versenyek csillagai j�nnek, mennek. A Karate-do gyakorl�i nincsenek korl�tozva. Ok eg�sz �let�kben edzenek, csiszolj�k az alapokat, a Kat�kat, a Kihon technik�kat, a Kumit�t, a Makiwara edz�st, a medit�ci�kat, �nv�delmi technik�kat, t�r�st. A versenyek csillagai abbahagyj�k a versenyz�st, ha 30 �vesek. �s azt�n? Ha st�lust v�ltanak, hogy folytatj�k a tan�t�st? Kital�lnak egy saj�t st�lust? Az ember 3-5 �vig gyakorol egy st�lust, megkapja a fekete �vet, s azt hiszi, hogy mindent tud. Pedig legal�bb 50 �vet kellene edzeni ahhoz, hogy el�rkezzen valaki az adott st�lushoz. Igaz, hogy egy st�lus fizikai aspektusait r�vid ido alatt meg lehet tanulni, de sok �v gyakorl�s kell, hogy egy st�lust k�v�lrol is megismerjenek. Nem nagyon szeretek m�s st�lusb�l j�vo karat�k�t felvenni- mindig az �rdekel, hogy mi�rt hagyt�k ott az elozo mester�ket. Vajon engem mikor fognak elhagyni? Ha magas �vfokozatuk volt a m�sik st�lusban, most fel kell adniuk, el�lrol kell kezdeni mindent. El kell felejteni a r�gi technik�kat, helyett�k �jakat kell megtanulniuk. Az ilyen embereknek kb. 1 �vig kell velem edzeni�k, m�g vizsg�ra alkalmasnak tartom oket. Nehezebb oket egy �jra megtan�tani, mint kezdoket felk�sz�teni. Az �tjelentkezo fekete �veseket sok�ig figyelem, am�g d�nt�k, hogy felveszem-e oket. Sokukat elutas�tottam m�r. Azokat pr�b�lom kiv�lasztani, akik alapvetoen j� emberek, �s oszint�n v�gynak a Karate-do tanul�s�ra, �s nemcsak a versenyek megnyer�se a c�ljuk. Tal�n kezdetben hib�ztak az iskola v�laszt�s�n�l, tal�n t�l kor�n v�lasztottak, s most �j utakat keresnek. Lehet, hogy versenycentrikus iskol�t v�lasztottak, s k�zben r�j�ttek, hogy a Karate t�bb, mint a versenyek. Lehet az is, hogy az elozo mester�k nem volt alkalmas a tan�t�sra, esetleg k�nozta oket testileg vagy pszichikailag.

Paul Starling

Eredeti cikk: A Magyar Budo 1998/4 sz�m�ban olvashat�