A Goju-Ryu karate hierarchikus volta miatt szigor� al�- �s f�l�rendelts�gi viszonyban szervez�dik. Ennek alapja egyr�szt a jap�n t�rsadalomban ma is �l�, k�l�nb�z� szempontok szerint oszt�lyozott kapcsolatviszonyok (SEMPAI-KOHAI SEIDO), m�sr�szt a karate katonai jellege. A karat�ban ezt a viszonyrendszert egyed�l a vizsgarendszeren kereszt�l el�rt �vfokozatokban megnyilv�nul� rangok hat�rozz�k meg.

SEMPAI -nak sz�l�tjuk mindazon karat�k�kat, akik n�lunk magasabb �vfokozattal rendelkeznek. A Sempai sz� id�sebbet, tapasztaltabbat, el�lj�r�t jelent.

SENSEI -nek sz�l�tjuk az 1. dan �s az af�l�tti rangban l�v� mestereket. A Sensei sz� jelent�se tan�r.

SHIHAN - a megsz�l�t�sa az 5. dan f�l�tti mestereknek. Jelent�se is ez, mester.

A KOHAI jelent�se al�rendelt, a DOHAI jelent�se azonos rang�, mell�rendelt. A KOHAI minden esetben hangos OSU k�sz�nt�ssel (OSHI SHINOBI r�vid�t�se. Jelent�se: felt�tel n�lk�l al�vetem magam akartodnak) el�re k�sz�nti a SEMPAI-t, nemcsak a DOJO ter�let�n, hanem b�rhol, ahol tal�lkoznak. A KOHAI minden esetben be kell, hogy tartsa a SEMPAI vagy SENSEI utas�t�sait, tisztelettel kell viseltetnie ir�ntuk

Viselked�s az edz�teremben

A DOJO-ba val� be- �s kil�p�skor minden esetben a terem fel� fordulva meghajl�ssal �dv�z�lj�k az edz�termet. Ha danos mester tart�zkodik a teremben, �t is k�l�n illeti �dv�zlet.

Az edz�s kezdet�n �s v�g�n szertart�s r�szek�nt t�rdel� �l�sben medit�lunk (SEIZA-MOKUSO), majd �dv�z�lj�k a SHINDEN-t vagy SHOMENI-t, amely az edz�teremben kialak�tott kis szent�ly (z�szl�, MIYAGI mester f�nyk�pe �s egy�b karat�val kapcsolatos relikvi�k) Ezut�n az edz�st vezet� SEMPAI vagy SENSEI fel� hajlunk meg.

A k�z�s �dv�zl�seket az edz�s elej�n �s v�g�n az al�bbi sorrendben kell v�grehajtani:

Miut�n a karat�k�k rangsor szerint felsorakoztak a DOJO-ban, a sor elej�n �ll� rangid�s utas�t�sait k�vetik.

SEIZA vez�nysz�ra a legmagasabb �vfokozattal kezdev egyenk�nt t�rdel� �l�sben foglalnak helyet.

MOKUSO vez�nysz�ra lehunyj�k a szem�ket �s medit�lnak

MOKUSO YAME vez�nysz�ra befejezik a medit�ci�t �s kinyitj�k a szem�ket.

SHOMENNI REI vez�nysz�ra n�m�n meghajolnak a szent�ly fel�.

SEMPAINI REI, vagy SENSEINI REI vez�nysz�ra miut�n az edz�st vezet� mester fel� fordultak, �t is k�sz�ntik.

OTAGAINI REI vez�nysz�ra miut�n visszafordultak a karat�k�k, egym�st �dv�zlik.

A karat�ka az edz�seken mindig tiszta GI-ben (karate ruh�ban) �s �poltan jelenjen meg. Koszos GI-ben megjelenni tiszteletlens�g a mesterrel, a DOJO-val �s a SHOMENI-vel szemben. A ruh�zatodat mindig tartsd tiszt�n, rendezetten. Edz�s k�zben is megigaz�thatod a ruh�zatodat, de ilyenkor fordulj el partneredt�l. Tiszteletad�s el�tt mindig igaz�tsd meg a ruh�dat.

�ltal�nosan �rv�nyes, hogy a dojoban �lt�zni-vetk�zni nem illik.

Dojoban mez�tl�b folyik az edz�s – a szab�ly al�l kiv�telt az edz� tehet – ez�rt a cip�t, papucsot sz�p rendben, sorban helyezd el a Dojo bej�rata mellett, ha lehet k�v�l! Ha magasabb fokozat� kezet ny�jt neked, k�t k�zzel viszonozd – ez a tisztelet jele. A kezeid tartsd egyform�n, ne a csukl�j�t vagy az alkarj�t fogd meg a bal kezeddel, mert az tiszteletlens�g. Ha b�rmit adsz a feljebbval�dnak mindig k�t k�zzel ny�jtsd �t. Ez a tisztelet jele.

Ha egy dojo l�t vend�g�l egy mestert, akkor el�bb a dojo vezet�je �s a vend�g �dv�zlik egym�st meghajl�ssal, �s csak ut�na �dv�zlik a gyakorl�k a mestert. Ha t�bb instruktor tart t�bort, akkor a rangid�s mester foglal helyet a gyakorl�kkal szemben, �s a m�sik mester a sor elej�hez �l oldalt, �s a tisztelg�s ut�n el�bb egym�st k�sz�ntik meghajl�ssal �s csak ut�na �dv�zlik a gyakorl�k a mestereket. Ezut�n a r�vid "szertart�s" ut�n kezd�dik a bemeleg�t�s, majd pedig az edz�s.

Meghajl�s

A meghajl�snak nagyon fontos szerepe van a r�gi jap�n trad�ci�k meg�rz�s�ben. Ezzel fejezz�k ki tisztelet�nket, illetve k�sz�nt�skor haszn�ljuk. Meghajl�ssal k�sz�ntj�k az Alap�t�t edz�s elej�n �s v�g�n, a dojot bel�p�skor �s kil�p�skor. Meghajl�ssal jelezz�k a m�sik karat�k�nak, hogy vele szeretn�nk gyakorolni, vagy hogy szerepet szeretn�nk cser�lni gyakorl�s k�zben �s meghajl�ssal k�sz�nj�k meg a gyakorl�st is. Meghajl�ssal jelezz�k az edz�svezet�nek, ha szeretn�nk t�le valamit k�rdezni (mi menj�nk oda hozz�, �s ne �t h�vjuk magunkhoz!), meghajl�ssal k�sz�nj�k meg a seg�ts�get. �ltal�nosan �rv�nyes, hogy az alacsonyabb fokozat� hajlik meg el�sz�r (�s esetleg m�lyebbre), �s az egyenesedik f�l m�sodj�ra. Ha seiz�ban hajlunk meg, a kezeinket magunk el� h�romsz�galakban, vagy pedig egym�st�l t�volabb, p�rhuzamosan helyezz�k a f�ldre (a h�romsz�galakzat az elterjedtebb).* A kezeinket lerakhatjuk egyszerre, vagy pedig el�bb a balt, �s csak ut�na a jobbot (az els� nagyobb tiszteletet jelez). Ha olyan embernek akarunk meghajolni, aki seiz�ban �l, �lj�nk le mi is seiz�ba a meghajl�shoz. Meghajl�s k�zben �gyelj�nk a tart�sra: ne g�rb�ts�k meg a h�tunkat, ne l�gassuk a fej�nket, ne emelj�k fel a fenek�nket.**

• * Ritk�n el�fordul olyan is, hogy a kezeket egym�st�l t�volabb, teny�rrel felfel� helyezik a talajra: ez egy buddhista szok�s, azt jelk�pezi, hogy a h�v� a tenyer�ben tartja Buddha l�bait, hogy az ne piszkolja be mag�t a f�ld por�val.
• ** Igen nagy al�zatot jelk�pez, ha seiz�ban meghajl�s k�zben a f�ldh�z �rintj�k a homlokunkat.

Kil�p�s az edz�teremb�l

Edz�s k�zben csak indokolt esetben, �s az edz�svezet� enged�ly�vel hagyhatjuk el a sz�nyeget. A tatamir�l val� lel�p�s el�tt meghajlunk a shomen fel�, majd belel�p�nk a papucsunkba. A kij�ratn�l �jb�l meghajolva tisztelg�nk a dojonak.

Gyakorlat bemutat�sa

Ha az edz�svezet� le�ll�tja a gyakorl�st, a karat�k�k megk�sz�nik a p�rjuknak a gyakorl�st (meghajl�ssal, illetve arigato gozaimasu szavakkal) �s gyorsan elhelyezkednek a sz�nyegen seiz�ban (ha sok�ig tart a bemutat�, lehet t�r�k�l�sben is �lni) �gy, hogy elegend� hely maradjon a technika bemutat�s�ra. A h�ts� sorokb�l lehet f�lt�rden, vagy �llva is figyelni a bemutat�st. Az edz�svezet�nek nem szabad h�tat ford�tani, mert lehet, hogy �ppen veled akarja bemutatni a gyakorlatot. Ha az edz�svezet� hosszasan magyar�z, akkor a karat�k�nak ezalatt f�lt�rden kell v�rakoznia.

Gyakorl�s

A gyakorlat bemutat�sa ut�n a karat�k�k meghajl�ssal megk�sz�nik a tan�t�st, gyorsan partnert v�lasztanak (meghajl�ssal, �s esetleg o-negai shimasu szavakkal), �s megkezdik a gyakorl�st. A gyakorl�s sor�n a t�rsak fejl�d�s�nek el�seg�t�s�t, �s testi �ps�g�k meg�rz�s�t mindig els�dleges szempontnak kell tekinten�nk. Arra kell t�rekedni, hogy min�l t�bb partnerrel gyakoroljunk az edz�s sor�n. A magasabb fokozat� karat�k�k jobban r� tudnak mutatni a gyenge pontjainkra �s seg�tenek a kik�sz�b�l�s�kben, az alacsonyabb fokozat�ak hib�ib�l pedig sokat tanulhatunk. Azonban ha az edz�svezet� k�l�n nem k�ri, nem magyar�zhatnak egym�snak a gyakorl�k. Az � feladatuk a gyakorl�s, nem saj�t elk�pzel�s�k r�er�ltet�se a m�sikra. Amennyiben elakadnak a gyakorl�s k�zben a fentiek szerint fordulhatnak az edz�svezet�h�z.

Tov�bb�...

1. A gyakorl�snak mindig a k�lcs�n�s tisztelet jegy�ben kell folynia.

2. Sose zavard meg a dojo l�gk�r�t udvariatlans�ggal, hangoskod�ssal, durvas�ggal, tiszteletlens�ggel.

3. Az edz�svezet� minden utas�t�s�t r�gt�n �s marad�ktalanul hajtsd v�gre legjobb tud�sod szerint.

4. Az edz�s minden pontj�n teljes �sszpontos�t�ssal gyakorolj.

5. Sose �lj le h�ttal a shomennek. Tov�bb� ne t�maszkodj a falnak, ne �lj ny�jtott l�bakkal, v�letlen�l se l�pj �t semmit (senkit!!!).

6. Viselkedj mindig szer�nyen, csendesen, tisztelettud�an. Ne felejtsd el, hogy tanulni vagy itt, nem pedig az eg�dat kiel�g�teni.

7. Soha ne besz�lgess az edz�sen.

8. Sose haszn�ld m�s edz�ruh�j�t.

9. Szem�lyes illetve egy�b ellent�teket, probl�m�kat az edz�terembe val� bel�p�skor felejtsd el.

10. A k�rmeid legyenek mindig rendesen lev�gva, legyenek tiszt�k.

11. �r�t, �kszereket, gy�r�ket vedd le edz�s el�tt.

12. Ne �lt�zk�dj, ne egy�l, �s ne igy�l a sz�nyegen. (A r�g� is ev�snek sz�m�t)

13. Tartsd be, �s a t�rsaiddal is tartasd be a szab�lyokat. Ne az edz�svezet� energi�i pazarl�djanak el a fegyelmez�ssel.

14. Minden tanul� erk�lcsi k�telezetts�ge, hogy soha ne haszn�lja a karate-technik�kat m�sok b�ntalmaz�s�ra vagy saj�t szem�lyis�g�nek fitogtat�s�ra. A karate nem a rombol�s, hanem az �nv�delem technik�ja. Az egy�n szem�lyis�gfejleszt�s�t megval�s�t� eszk�z, amellyel jobb t�rsadalmat �p�thet�nk.

15. Tiszteld azokat, akik tapasztaltabbak. Ne vitatkozz a technik�kr�l.

16. Soha ne igy�l alkoholtartalm� italt, amikor giben vagy.

17. Sz�lj el�re az instruktornak, ha kor�bban el kell menned edz�sr�l;

18. Kezd az edz�st tiszta fejjel, mintha az els� edz�sed lenne, �s gyakorolj olyan figyelemmel �s �szint�n, mintha az lenne a legutols�;

19. Nem sz�m�t, milyen �ves vagy �s mi�ta gyakorolsz: ne hidd, hogy jobb vagy b�rki m�sn�l;

20. Ha �rtetted amit az edz�svezet� vagy az instruktor mondott, a jap�n HAI (igen, �rtem) kifejez�st haszn�ld. A t�l sok OSU/OSS a v�g�n tiszteletlens�gre utalhat.

Ne feledd

Ezek a viselked�si norm�k �s a Dojo etikett ugyan�gy r�sze a karat�nak, mint az �t�sek, r�g�sok, stb.. Ha nem tanulod meg, �s nem tartod be, akkor nem a karate �tj�t j�rod. Ha edz�seken veszel r�szt, a Dojo k�z�ss�g�hez tartozol, azt �nk�nt v�llalod, teh�t be kell tartanod az udvariass�g szab�lyait, tisztelned kell a rangban feljebb lev�ket, de nem csak �ket, hanem minden t�rsadat. A tisztelet kij�r a rangban feljebb l�v�knek, teh�t kij�r neked is a n�lad alacsonyabb �vfokozat�akt�l – ebben a sorrendben! Term�szetesen dojonk�nt v�ltozhatnak a helyi szok�sok, de ha ezeket a szab�lyokat betartod, nem fogsz illetlen�l viselkedni egy dojoban sem.